A lemezmegmunkálás anyaga meghatározza a vágási paramétereket, a hajlíthatóságot, a hegeszthetőséget és a felület viselkedését. Egy rosszul megválasztott alapanyag később drágábban jön vissza.

EN 10025-2 – S235JR: általános szerkezeti acél

A legelterjedtebb, legolcsóbb választás. Alacsony szén- és ötvözőtartalom, jól hegeszthető, hajlítható. Burkolatok, keretek, nem kritikus szerkezeti elemek tipikus anyaga.

EN 10025-2 – S355J2: nagyobb szilárdság

Magasabb folyáshatár (355 MPa), vékonyabb lemezzel is elég szilárd. Teherviselő szerkezetek, tartóelemek, jármű alvázak. Valamivel nehezebb hajlítani — a tervezőnek nagyobb R-sugarat kell adnia.

Rozsdamentes acél (EN 10088-2)

  • EN 10088-2 – 1.4301 (AISI 304): általános felhasználás, élelmiszeripar, szekrények. 18% króm, 8% nikkel.
  • EN 10088-2 – 1.4404 (AISI 316L): kloridos / sós közegben is ellenálló (tengeri, gyógyszeripar). Molibdén hozzáadás.

Fontos, hogy a rozsdamentes acél lézervágásához külön beállítások kellenek (nitrogén gázas vágás), és a megmunkáló eszközöknek nem szabad szennyezniük szénacéllal — különben korrodálódik.

Alumínium (EN 573-3)

  • EN 573-3 – EN AW-5754 (AlMg3): lágy, jól hajlítható, hegeszthető ötvözet — burkolatok, tartályok, autóipari lemezelemek. Kiváló korrózióállóság sós, ipari környezetben is.
  • EN 573-3 – EN AW-6082 (AlSi1MgMn): szilárdabb szerkezeti ötvözet — vázszerkezetek, gépipari alkatrészek. Fokozott hőkezelt szilárdság (T6 állapotban).

Az alumínium fiber lézerrel jól vágható, nagy visszaverődés miatt viszont CO₂ lézerrel korlátozottan. Sorjátlanításnál figyelni kell a lágy anyagra — dörzsölő eszközzel könnyen sérül.